A penci Cserhátliget Általános Iskola bővítése és felújítása
A pályázati kiírás, a település, valamint az iskolaépület történetéről szóló források megismerése után négy kérdéskört határozunk meg, amellyel a tervezés során foglalkoztunk
Építészeti tervpályázat
helyszín: penc
Tervezők: Major Zoltán, Müllner péter
Tervezés: 2025
Publikációk: ÉPÍTÉSZFÓRUM
Az első ilyen pont a település falusias léptékének és az iskolaépület méretének összehangolása. Mindenképpen el szerettük volna kerülni, hogy az új építmény túlságosan uralkodjon a környező épületeken, kiemelkedjen a meglévő szövetből. Ennek érdekében olyan házat terveztünk, amely illeszkedik az épített környezet méretrendjéhez.
A második témakör a közvetlen környezetben megtalálható épített örökséghez való viszony meghatározása volt. Az Evva-kastély Penc kiemelten fontos épülete, főhomlokzata az utcaképet, illetve az egész településképet meghatározó elem. Az új épületrészekkel ezért semmiképpen sem akartuk felülírni a ház meglévő karakterét.
A táji környezet szépsége és a hozzá való intenzív kapcsolódás vágya volt a harmadik fontos szempontunk. Olyan épületet szerettünk volna tervezni, amely szervesen illeszkedik ebbe a természeti közegbe. Ennek megfelelően a belső tereket intenzíven össze akartuk kötni fizikailag a külső terekkel, illetve vizuálisan a hegyek és a környező fák látványával.
Utolsó témánk pedig az iskolaépülethez (és funkcióhoz) kapcsolódó kötődés; az iskola a második világháború után költözött a kastélyba, azóta a helyiek nagy része ebbe az intézménybe járt. Ennek megfelelően különleges kapcsolatuk alakult ki az épülettel. Elképzelésünk szerint ezért a meglévő kastély mellé olyan épületet szükséges tervezni, amely egyedi, de a környezetet tiszteletben tartó karakterével maga is kötődési pont lehet a jövőbeli diákok számára.
Építészeti tervpályázat
helyszín: penc
Tervezők: Major Zoltán, Müllner péter
Tervezés: 2025
Publikációk: ÉPÍTÉSZFÓRUM
Az első ilyen pont a település falusias léptékének és az iskolaépület méretének összehangolása. Mindenképpen el szerettük volna kerülni, hogy az új építmény túlságosan uralkodjon a környező épületeken, kiemelkedjen a meglévő szövetből. Ennek érdekében olyan házat terveztünk, amely illeszkedik az épített környezet méretrendjéhez.
A második témakör a közvetlen környezetben megtalálható épített örökséghez való viszony meghatározása volt. Az Evva-kastély Penc kiemelten fontos épülete, főhomlokzata az utcaképet, illetve az egész településképet meghatározó elem. Az új épületrészekkel ezért semmiképpen sem akartuk felülírni a ház meglévő karakterét.
A táji környezet szépsége és a hozzá való intenzív kapcsolódás vágya volt a harmadik fontos szempontunk. Olyan épületet szerettünk volna tervezni, amely szervesen illeszkedik ebbe a természeti közegbe. Ennek megfelelően a belső tereket intenzíven össze akartuk kötni fizikailag a külső terekkel, illetve vizuálisan a hegyek és a környező fák látványával.
Utolsó témánk pedig az iskolaépülethez (és funkcióhoz) kapcsolódó kötődés; az iskola a második világháború után költözött a kastélyba, azóta a helyiek nagy része ebbe az intézménybe járt. Ennek megfelelően különleges kapcsolatuk alakult ki az épülettel. Elképzelésünk szerint ezért a meglévő kastély mellé olyan épületet szükséges tervezni, amely egyedi, de a környezetet tiszteletben tartó karakterével maga is kötődési pont lehet a jövőbeli diákok számára.
Az építészeti koncepciónkkal az előbbiekben felsorolt négy kérdéskörre kerestünk választ, ezért egy tagolt alaprajzú, változatos tömegképzésű, „udvarok” köré szerveződő épületegyüttest terveztünk. A három központi „udvartér”: a régi épület és a bővítés között található valódi udvar, az aulatér, illetve a tornaterem. A telek keleti irányú lejtésének kihasználásával a tornatermet lehetőségünk volt részben föld alá süllyeszteni, ezáltal a főút felől megjelenő tömeget jelentősen mérsékelni. A különböző „udvarokat” minden oldalról egy-egy közlekedő sáv veszi körül, amelyek fedett-nyitott, illetve belső terek vegyesen. Ezekről a kerengőkről nyílnak a további helyiségek.
Az épületegyüttes a tagolt forma ellenére egységes egészként működik, mivel az „udvarokat” határoló közlekedő zónák a sarokpontokon egymásba metszenek. Az ilyen módon felépített rendszer lehetővé teszi a tervezési program több, részben vagy egészben önálló egységbe történő szétválasztását. Ez a viselkedés biztosítja az igazodást a falusias léptékhez, valamint a kapcsolódást a meglévő épületekhez (Evva-kastély és a 2022-ben átadott új ház). Az ötletet a jelenlegi iskolaépület és annak működése kölcsönözte számunkra. Kutatásunk alapján az oldalhatáron álló hagyományos házat először az utcával párhuzamos szárnnyal bővítették, majd hozzáépítették az Evva-kastély mai karakterét meghatározó két keresztszárnyát. Az iskola beköltözése után az épület tornateremmel, illetve egyéb kiszolgáló funkciókkal bővült keleti irányban. Az így létrejövő rendszer szervező eleme mindvégig a tornác maradt, amely a ház működését biztosította. Ezt a teljesen hagyományos térsort (udvar, fedett-nyitott tér, belső tér) szerettük volna újraértelmezni tervünkben. Ebben a gondolatmenetben csupán annyival léptünk tovább, hogy az általunk tervezett „udvarok” belső udvarrá, illetve két esetben belső térré váltak. A tagolt telepítés változatos kültéri udvarrendszert eredményez.
A kastély tervünkben fogadóépületté válik, ezáltal előtte lehetőségünk nyílik egy reprezentatív fogadótér kialakítására, amely méltó kapcsolatot biztosít a település és e meghatározó épülete között. A kastély és az új iskolaépület (amely magába foglalja a 2022-ben átadott épületet is) egy udvar köré szerveződő fedett-nyitott térrel kapcsolódnak egymáshoz. Az együttes keleti-nyugati tengely mentén két részre vágja a telket: a déli oldal egy burkolt gazdasági-, és rendezvényudvar található, míg északon egy növényekkel gazdagon beültetett, és kizárólag a tanulók által használható felület jön létre. A terület keleti végében helyeztük el a sportudvart, amely mind az északi, mind a déli oldal felől egyaránt megközelíthető.
A tervezett épület számos átlátási lehetőséget biztosít használói számára: az „udvarokat” minden esetben csupán két hosszanti oldalán szegélyezik helyiségek, ezáltal a hossztengely mentén közvetlenül, míg a „szobákon” keresztül közvetett módon kötjük össze a kintet a benttel. Az alaprajzi szerkesztésnek köszönhetően az átlátosakat tengelyekre szerveződnek, ezáltal segítve a tájékozódást és a használók saját helyzetének tudatosítását a telken belül.
A tervezett épület számos átlátási lehetőséget biztosít használói számára: az „udvarokat” minden esetben csupán két hosszanti oldalán szegélyezik helyiségek, ezáltal a hossztengely mentén közvetlenül, míg a „szobákon” keresztül közvetett módon kötjük össze a kintet a benttel. Az alaprajzi szerkesztésnek köszönhetően az átlátosakat tengelyekre szerveződnek, ezáltal segítve a tájékozódást és a használók saját helyzetének tudatosítását a telken belül.
A ház részleteinek formaképzése, illetve az udvarok kör alakú felülvilágítói egyedi karaktert adnak az épületnek, amely könnyebbé teszi a helyiek számára a házhoz való kötődés kialakulását, elősegítve, hogy az új épület szerves részévé váljon a település életének. Ez az egyediség azonban szándékunk szerint nem kerül összeütközésbe a meglévő kastély és a szomszédos telken álló múzeum megjelenésével. Ugyan formailag nem másolja ezeket az épületeket, azonban falas szerkezetével, hagyományos karakterével, illetve egyszerű díszítettségével kapcsolatot keres velük. Így a már ismertetett téri rendszer mellett, az épületegyüttes mind szerkezetével, mind sajátos ornamentikájával reagál épített környezetére.
