Bemutatkozás
2014-ben alapítottuk meg a Partizan Architecture irodát, amelyet 2021-től ketten MAJOR ZOLTÁN ÉS MÜLLNER PÉTER alkotunk.
A partizán építészet legfontosabb jellemzője, hogy a tervező nézőpontja nem absztrakt és kívülálló, hanem valóságos és résztvevői. Egyszerűbben mondva az építész nem csupán alkotóként, hanem használóként is gondolkodik, és eszerint alakítja tereit. Ennek következtében felismertük, hogy a későbbi használó maga is tervező, akinek ezért kellő szabadságot kell biztosítanunk környezete alakításában. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy a saját felelősségünk csökkenne, hiszen nekünk kell meghatároznunk azokat a pontokat, amelyek esetén lehetőséget kínálunk a beavatkozásra.
email: info@prtzn.hu
telefonszám: +36 30 724 0488
Tevékenységünk szerves részét képezi a kutatómunka, amelyet 2018 és 2022 között DLA képzésünk során sikerült elmélyíteni a BME Építőművészeti Doktori Iskolában. Ezen kutatások célja, hogy kortárs térhasználati kérdésekről megbízható, új ismeretek szülessenek, amelyek a tervezési munka során is alkalmazhatóvá válnak. Egyfelől – az előző bekezdésnek megfelelően – igyekszünk a tereket a későbbi használók nézőpontjából értelmezni és megtervezni, másfelől törekszünk feltárni és figyelembe venni azt a társadalmi kontextust, amelyben alkotunk. Doktori értekezéseink is ezen két témát járják körül.
Az egyik disszertáció A használó felszabadítása, olyan építészetelméleti megközelítések és építészeti alkotások rendszerezésére tesz kísérletet, amelyek a használót és környezete alakításában betöltött szerepét tekintik a tervezés origójának. A cél a saját tervezésmódszertan kialakításához szükséges elméleti háttér feltárása volt.
A Transzkulturális Építészet című dolgozat pedig olyan helyzeteket mutat be, amelyekben kulturális kisebbségek alkotják meg vallási tereiket a többség téri és társadalmi keretei között. A dolgozat egy elemző szöveg, amely összefoglaja, hogy a származási országoktól eltérő kultúrában megvalósult épített tér, a mecset, hogyan változik meg, alakul át, idomul a tágabb és szűkebb értelemben vett többségi kontextushoz.
Az iroda elméleti munkáihoz szorosan kötődnek az elmúlt években tervezett családi házak (Brennbergbánya, Tinnye illetve Pilisszentlászló), a budapesti Jézus Szíve Jezsuita templomba található Játszószoba, valamint a Bútor nélküli hotelszoba. Különböző megközelítéssel, de mindegyik esetben olyan térbeli struktúra létrehozására törekedtünk, amelyben az egyes helyiségek, felületek , vagy alkotóelemek szerepe szabadon értelmezhető, és – éppen ebből adódóan – könnyen megváltoztatható később, a használat során.
2021-től Debrecenben tanítunk az Építészmérnöki Tanszéken, és elveinket igyekszünk az oktatás során is alkalmazni.
A partizán építészet legfontosabb jellemzője, hogy a tervező nézőpontja nem absztrakt és kívülálló, hanem valóságos és résztvevői. Egyszerűbben mondva az építész nem csupán alkotóként, hanem használóként is gondolkodik, és eszerint alakítja tereit. Ennek következtében felismertük, hogy a későbbi használó maga is tervező, akinek ezért kellő szabadságot kell biztosítanunk környezete alakításában. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy a saját felelősségünk csökkenne, hiszen nekünk kell meghatároznunk azokat a pontokat, amelyek esetén lehetőséget kínálunk a beavatkozásra.
email: info@prtzn.hu
telefonszám: +36 30 724 0488
Tevékenységünk szerves részét képezi a kutatómunka, amelyet 2018 és 2022 között DLA képzésünk során sikerült elmélyíteni a BME Építőművészeti Doktori Iskolában. Ezen kutatások célja, hogy kortárs térhasználati kérdésekről megbízható, új ismeretek szülessenek, amelyek a tervezési munka során is alkalmazhatóvá válnak. Egyfelől – az előző bekezdésnek megfelelően – igyekszünk a tereket a későbbi használók nézőpontjából értelmezni és megtervezni, másfelől törekszünk feltárni és figyelembe venni azt a társadalmi kontextust, amelyben alkotunk. Doktori értekezéseink is ezen két témát járják körül.
Az egyik disszertáció A használó felszabadítása, olyan építészetelméleti megközelítések és építészeti alkotások rendszerezésére tesz kísérletet, amelyek a használót és környezete alakításában betöltött szerepét tekintik a tervezés origójának. A cél a saját tervezésmódszertan kialakításához szükséges elméleti háttér feltárása volt.
A Transzkulturális Építészet című dolgozat pedig olyan helyzeteket mutat be, amelyekben kulturális kisebbségek alkotják meg vallási tereiket a többség téri és társadalmi keretei között. A dolgozat egy elemző szöveg, amely összefoglaja, hogy a származási országoktól eltérő kultúrában megvalósult épített tér, a mecset, hogyan változik meg, alakul át, idomul a tágabb és szűkebb értelemben vett többségi kontextushoz.
Az iroda elméleti munkáihoz szorosan kötődnek az elmúlt években tervezett családi házak (Brennbergbánya, Tinnye illetve Pilisszentlászló), a budapesti Jézus Szíve Jezsuita templomba található Játszószoba, valamint a Bútor nélküli hotelszoba. Különböző megközelítéssel, de mindegyik esetben olyan térbeli struktúra létrehozására törekedtünk, amelyben az egyes helyiségek, felületek , vagy alkotóelemek szerepe szabadon értelmezhető, és – éppen ebből adódóan – könnyen megváltoztatható később, a használat során.
2021-től Debrecenben tanítunk az Építészmérnöki Tanszéken, és elveinket igyekszünk az oktatás során is alkalmazni.