A szakrális építészet egyszerre téralkotó és közösségi gyakorlat, ahol a liturgikus rend, a fény, a anyag és a forma összehangolt viszonya teremti meg azt a belső világot, amelyben a befogadó a transzcendencia felé fordulhat. Munkáinkban a történeti tér és a kortárs használat igényeinek párbeszédére törekszünk: felkutatjuk és megértjük a meglévő épített értékeket, hogy azok hitelesen szolgálhassák a közösség ma élő rituáléit és közösségi életét. A Transzkulturális Építészet című dolgozat olyan helyzeteket mutat be, amelyekben kulturális kisebbségek alkotják meg vallási tereiket a többség téri és társadalmi keretei között. A dolgozat egy elemző szöveg, amely összefoglalja, hogy a származási országoktól eltérő kultúrában megvalósult épített tér, a mecset, hogyan változik meg, alakul át, idomul a tágabb és szűkebb értelemben vett többségi kontextushoz.